Ha a Volt csak volt, avagy így válassza ki a tökéletes áramfejlesztőt!
Áramfejlesztő vásárlásakor szembesül azzal, hogy nagyon sokfélét, különböző teljesítményűt és kialakításút lehet a kereskedelemben kapni. Mégis, mik azok a szempontok, amire mindenképpen figyelnie kell egy áramfejlesztő kiválasztásánál?
Legyen szó időszakos, vagy folyamatos üzemű aggregátorról, kiválasztását több tényező befolyásolja. Egyáltalán nem mindegy, hogy világításhoz vagy hegesztéshez szeretné használni.
Egy áramfejlesztő kiválasztása nem egyszerű feladat. Ezek a készülékek értéküknél fogva, nem az egyszer használatos kategóriába tartoznak. Ráadásul egy profi barkácsoló nem engedheti meg magának, hogy olyan terméket válasszon, ami nem megbízható.
Ahhoz, hogy a számunkra ideális készüléket ki tudjuk választani, ismernie kell a kereskedelemben kapható típusokat, azok előnyeit, típushibáit, árait, stb. De kinek van erre ideje, és szakértelme? Ha Önnek nincs, olvassa el az alábbi 6 +1 pontot, melyben összefoglalva megtalálható a kiválasztás legfontosabb szempontjai.
1.Feszültség:
A legkönnyebb a készülékek feszültségének meghatározása. A 230 V-os feszültségű készülékek vezetékének végén 2 v. 3 érintkezős dugvilla található. A háromfázisú, 400 V-os (korábban 380 V-os) csatlakozók kinézete és színe eltérő, ráadásul 4 vagy 5 érintkezővel rendelkeznek.
Értelemszerűen olyan áramfejlesztőt kell választani, mely a készülékeknek megfelelő feszültséget képes szolgáltatni. A háromfázisú áramfejlesztők egy fázisú feszültséget is képesek előállítani, de figyelembe kell venni, hogy egy fázison mindig kisebb teljesítményt tudnak leadni.
2. Teljesítményigény:
Az áramfejlesztők kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont, hogy figyelembe vegyük, mennyi készüléket szeretnénk egyszerre üzemeltetni. Tehát csak azokat a készülékeket kell figyelembe venni, amelyek előreláthatólag egyidejűleg fognak üzemelni. Például, ha 250 W teljesítményfelvételű mézpörgető mellett még egy 550 W-os szivattyút is szeretne használni, akkor ezek teljesítményigénye összeadódik. Ez így elsőre eléggé egyértelműnek tűnik (mert a példa is egyszerű), de sokszor tapasztaljuk, hogy megfeledkeznek róla.
A készülékek teljesítményadatait az adattáblán tüntetik fel, de ezek az idő folyamán lekopnak, eltűnnek. Ilyen esetben segít, ha megvan a használati útmutató, katalógus, vagy ha ez nem járható út, akkor méréssel is meghatározható.
3. Biztonsági tényező:
Visszatérve a példához: nem elegendő, hogy összeadjuk a két készülék teljesítményét. Van még valami, amit sokszor nem vesznek figyelembe. A hagyományos villanymotorral hajtott gépek az indítás pillanatában nagyon nagy teljesítményt vesznek fel. Ez fokozottan igaz abban az esetben, ha már induláskor is terhelve van a motor (pl. szivattyú).
Ezért van az, hogy ilyen esetben indokolt a minimum háromszoros túlméretezés (AVR –el felszerelt áramfejlesztő esetén). Az említett példában a 250 W-os mézpörgető mellet még az 550 W-os szivattyú is üzemel, a kettejük összteljesítménye 800 W. Ezt kell megszorozni az említett biztonsági tényezővel. Az így kapott érték (2400 VA) mutatja meg mekkora legyen az áramfejlesztő teljesítménye.
Hosszú távon egyik készüléknek sem tesz jót, hogy csúcsra járatva használják; ezért a hozzá legközelebb eső, nagyobb típust szoktuk ajánlani. Komolyabb gyártók feltüntetik a maximális és a névleges (tartósan terhelhető) teljesítményt is a műszaki adatok közt. Tehát, legalább egy 2400 VA-es névleges (tartós) teljesítményű áramfejlesztő felelne meg a fenti készülékek meghajtására.
Mivel a kézi szerszámgépek felépítése más (pl. sarokcsiszoló, gyalu, fúrógép, körfűrész) ezért elegendő a 2-szeres szorzó használata is. Villamos fűtőbetétek, izzólámpák esetén elegendő, ha az egyidejűleg használt fogyasztók összes teljesítménye nem éri el az áramfejlesztő névleges teljesítményét. Elektronikus berendezések esetén (számítógép, szünetmentes tápegység, TV, stb.) 1,5 –szeres túlméretezés szükséges.
Hegesztőkészülék üzemeltetése esetén meg kell különböztetni a hagyományos hegesztőtranszformátort az inverteres készülékektől. Ez utóbbiak teljesítményfelvétele kisebb, azonos hegesztési áramerősségnél. Fontos, hogy a hegesztőkészülék adattábláján lévő teljesítményfelvétel kisebb legyen az áramfejlesztő tartós teljesítményénél. Hegesztőkészülékek üzemeltetésére csak olyan áramfejlesztő ajánlott, melynél a gyártó ezt a műszaki leírásában ajánlja. Vannak olyan esetek, amikor nem tudjuk a készülék teljesítményét, csak a felvett áramerőséget. Ezt az adattáblán A –val jelölik. (A, azaz amper.)
Ilyen esetben csak össze kell adni az egyidejűleg használt fogyasztók áramfelvételét, rá kell számolni az előbb említett biztonsági tényezőt és ezt kell összevetni az áramfejlesztőn vagy a katalógusban feltüntetett amper értékkel.
Például, ha egy kézi körfűrészről már lekoptak a teljesítményadatok, de azt tudjuk, hogy5 Aaz áramfelvétele, szorozzuk be a biztonsági tényezővel (vagyis 2-vel) és megkapjuk, hogy olyan áramfejlesztőt kell használnunk, ami legalább 10 A-t tud tartósan teljesíteni.
4. Kivitel:
Pár dolog, amire érdemes figyelni. Az egyik, hogy lehetőleg szinkron generátoros készüléket válasszunk. Ezek bár drágábbak az aszinkronos változatnál, de jobban viselik a nagyobb teljesítményű fogyasztók indulását, mint aszinkronos társaik. Az aszinkronos generátoroknál, egy hirtelen terhelésnövekedés esetén, nagymértékben csökken a frekvencia és a feszültség. Ilyenkor a generátor egyszerűen legerjed. Ha viszont aszinkronosból nagyobb teljesítményűt választunk, már drágábban kapjuk, mint a szinkronos változatot; tehát, nem éri meg.
A másik, ami fontos lehet, hogy a készülék rendelkezzen elektronikus feszültségszabályzóval. Ezt az angol rövidítés után AVR-nek is szokták hívni. A gyártók előszeretettel alkalmazzák a kondenzátoros szabályzást is, mert egyszerűbb - tehát olcsóbb -, viszont nem előnyös, hiszen a terhelés hatására drasztikusan csökken a feszültség, ami akár tönkre is teheti a fogyasztókat (pl. inverteres hegesztőkészülék, kazán vezérlő elektronika), és amit csak jelentős túlméretezéssel lehet kompenzálni. Az AVR rendszerű szabályzás viszont stabilan tartja a feszültséget dinamikus terhelésváltozás esetén is. Ezek a készülékek már használhatók kényes elektronikai készülékek üzemeltetésére is.
Manapság már egyre több áramfejlesztőn található 12 V-os, egyenáramú kimenet. Ez akkumulátortöltésre csak korlátozottan alkalmas, mivel a kimenő feszültség nem szabályozott, ezért hosszabb töltés után tönkreteheti az akkumulátort.
5. Minőség:
A kereskedelemben nagyon sok fajta áramfejlesztő kapható. Megtalálhatók a prémium kategóriás, minden igényt kielégítő termékek és a másik végletet jelentő „noname”, egyszer használatos készülékek. Bár kinézetre nagyon hasonlítanak (sok a hamisítvány is), ezek közt jelentős ár- és minőségi különbség van. A belső felépítésük, a felhasznált anyagok minősége jelentősen eltérhet. A laikusok sokszor nem veszik észre a különbséget, hisz kívülről nagyon hasonlítanak egymásra. Aki viszont már javított pár ilyen készüléket, az tudja, hogy itt is a lényeg a részletekben rejlik.
Érdemes megfogadni a sokat tapasztalt anyagbeszerzők tanácsát, miszerint válaszd az arany középutat. Vagyis, ne vedd meg a legolcsóbbat, mert olcsó húsnak, híg a leve. Ne vedd meg a legdrágábbat, mert ilyenkor megfizettetik veled a márka logóját is. Tehát, ha nem csinálsz belőle presztízskérdést, nyugodtan válaszd a középkategóriát, mert ennek lesz a legrövidebb a megtérülési ideje. Még egy fontos dolog a minőségről. Soha ne válasszon olyan, bizonytalan eredetű készüléket, melynek nincs megfelelő szervizháttere, ill. alkatrész- és tartozékellátása.
6. Karbantartás:
Mint minden eszköz, az áramfejlesztő is csak akkor képes hosszú távon üzemképes maradni, ha rendszeresen karbantartják. Nem mindegy hogy két karbantartás közt mennyi idő telik el. A javasolt karbantartásokat – ép úgy, mint a személyautók esetében- a használati útmutató tartalmazza, csak itt nem kilométereket írnak, hanem üzemórákat. Szervizes tapasztalat, hogy sok hiba a karbantartások késői elvégzéséből, vagy elhanyagolásából ered. Az áramfejlesztő kiválasztásakor olyan típus választása ajánlott, amit felszereltek üzemóra számlálóval, mert így könnyen ellenőrizhető a következő karbantartás időpontja és mellesleg tervezhetővé válik a költsége is.
+1 Jó tanács:
Bár nem az áramfejlesztőkről szól, de érdemes megfogadni. Ha hosszabbítót, elosztót használ, vegye figyelembe, hogy a hosszú vezetéken „elvész” a feszültség.
Tehát, ha más megoldás nincs, és nem tudja közelebb vinni az áramforrást a fogyasztóhoz, használjon nagyobb keresztmetszetű, vastagabb vezetéket. Ha például 50 méterhosszú kábellel dolgozik, minimum 1,5 mm2 keresztmetszetű vezetéket használjon még akkor is, ha csak kis teljesítményű fogyasztót üzemeltet.
A kábeldobokról célszerű letekerni az összes vezetéket, mert nagyobb terhelés esetén melegedhet, sőt akár össze is olvadhat.
Ha ezek után is maradnak megválaszolatlan kérdései hívja tanácsadónkat, ki segít a megfelelő típus kiválasztásában és praktikus tanácsokkal látja el a készülék használatával kapcsolatban.
Telefonszám, melyen napközben elérhető: 06 70 702 8130. Ring Tamás HERON tanácsadó
Ha még többet szeretne: Heron háromfázisú áramfejlesztő Használati útmutató videó